A mesterséges intelligencia (MI) szabályozásának kérdése nem újkeletű téma. Tudjuk, hogy az ilyen technológiák alkalmazása számos előnnyel járhat – mint például a jobb egészségügyi ellátás, biztonságosabb és tisztább közlekedés, hatékonyabb termelés, vagy az olcsóbb és fenntarthatóbb energia – azonban az is ismert, hogy megfelelő szabályozás hiányában jelentős veszélyt hordozhat magában.
Az Európai Unió (EU) digitális stratégiájának részeként az Európai Bizottság 2021 áprilisában javaslatot tett a mesterséges intelligencia első uniós szabályozási keretrendszerére. Az Európai Parlament megvizsgálta a Bizottság által előterjesztett javaslatot és megfogalmazta célkitűzéseit.
Általános célként az egységes piac megfelelő működésének biztosítását tűzte ki azáltal, hogy megteremti a megbízható mesterséges intelligencia rendszerek fejlesztésének és használatának feltételeit az EU-ban. A keretrendszer harmonizált jogi keretet határoz meg a mesterséges intelligenciával kapcsolatos termékek és szolgáltatások fejlesztésére, az uniós piacon való forgalomba hozatalára és használatára.
Ezen túlmenően a Parlament további, konkrét célokat is meghatároz. E körben célként tűzi ki:
annak biztosítását, hogy az uniós piacon forgalomba hozott mesterséges intelligencia rendszerek biztonságosak legyenek és tiszteletben tartsák a hatályos uniós jogot,
a jogbiztonság biztosítását a mesterséges intelligenciával kapcsolatos beruházások és innováció elősegítése érdekében,
a mesterséges intelligencia rendszerekre alkalmazandó alapvető jogokra és biztonsági követelményekre vonatkozó uniós jog irányításának és hatékony végrehajtásának javítását, valamint
a jogszerű, biztonságos és megbízható mesterséges intelligencia alkalmazások egységes piaca kialakításának elősegítését és a piac széttöredezettségének megelőzését.
A Parlament álláspontja szerint elengedhetetlen továbbá, hogy az MI-rendszerek automatizálás helyett csak emberi felügyelet mellett működhessenek a káros következmények megelőzése érdekében.
Jelenleg a tudományos körökben nem létezik egy mindenki által elfogadott „mesterséges intelligencia” definíció, és gyakran előfordul, hogy a kifejezést gyűjtőfogalomként használják a különböző technikákon alapuló számítógépes alkalmazásokra, amelyek olyan képességeket mutatnak, amelyeket általában és jelenleg az emberi intelligenciához társítanak.
A Bizottság azonban úgy ítélte meg, hogy a mesterséges intelligencia fogalmának egyértelmű meghatározása döntő fontosságú a jogi felelősség osztályozása szempontjából. Fontos továbbá a Bizottság javaslata szerint az is, hogy az „MI”, illetve az „MI-rendszer” fogalma uniós szinten kerüljön megállapításra, ezáltal biztosítva a jogharmonizációt és jogbiztonságot. A keretrendszer a „mesterséges intelligencia rendszer” fogalmát – nagyrészt a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) által már jelenleg is ismert és használt meghatározás alapulvételével – az alábbiak szerint határozza meg:
„...olyan szoftver, amelyet [meghatározott] [az 1. számú mellékletben felsorolt] technikákkal és megközelítésekkel fejlesztettek ki, és amely képes az ember által meghatározott célok adott halmaza tekintetében olyan kimeneteket, például tartalmat, előrejelzéseket, ajánlásokat vagy döntéseket létrehozni, amelyek befolyásolják a környezetet, amellyel kölcsönhatásba lépnek.”
Az MI alkalmazása negatív befolyást gyakorolhat az ember alapvető jogaira, illetve a felhasználók biztonságára, tekintettel annak sajátos jellemzőire (pl.: átláthatatlanság, összetettség, adatfüggőség, autonóm viselkedés). Ezen aggályok kezelése érdekében a keretrendszer kockázatalapú megközelítést vezet be, amelynek értelmében a jogi beavatkozás mértéke minden esetben a tényleges kockázati szinthez igazodik. A keretrendszer ennek megfelelően a következő szinteket különbözteti meg.
A képviselők 2023. június 14-én 499 szavazattal, 28 ellenében és 93 tartózkodás mellett meghatározták, hogy milyen tárgyalási álláspontot képviseljen a Parlament a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabályjavaslat Európai Tanácsban sorra kerülő vitáján. A képviselt álláspont szerint elsősorban teljes tilalom alá kell, hogy kerüljön a biometrikus megfigyelés, a prediktív rendészet és a gépi érzelemfelismerés alkalmazása a bűnüldözésben, a határellenőrzésben, a munkahelyen és az oktatási intézményekben. Továbbá a generatív MI-rendszerek (pl.: ChatGPT) használatakor egyértelműen fel kell tüntetni, hogy az adott tartalmat mesterséges intelligencia állította elő. Végül, nagy kockázatnak kell tekinteni a választópolgárok szavazatát befolyásoló MI-rendszerek használatát.
A tárgyalások a Tanáccsal a jogszabály végleges szövegéről már megkezdődtek. A jelenlegi álláspont szerint a jogalkotásra rendeleti szinten kerül majd sor. Ennek következtében közvetlenül, a hazai jogba történő átültetés nélkül, az EU egész területén kötelezően alkalmazandó lesz az új jogszabály. A rendeleti szintű szabályozás oka, hogy a szabályozás egységes, a fejlesztés, használat, terjesztés feltételei azonosak, kiszámíthatók legyenek és ezek által a jogszabály megfelelően szabályozott keretet adjon a fejlődésnek. Cél, hogy a jogszabály végleges szövege tekintetében év végéig megállapodás szülessen.
Egy kiadvány, mely számos, a való életből vett példán keresztül segít eligazodni a cégvezetőknek a munkajog világában.
1117 Budapest, Alíz u. 1.
Office Garden A épület 5. emelet
