Módosítások a munka törvénykönyvében!

Ezúton szeretnénk – a teljesség igénye nélkül – felhívni a figyelmüket a munka törvénykönyvében bekövetkező néhány olyan friss módosításra, amelyek 2023. januári hatályba lépésére a munkáltatók humánerőforrás adminisztrációjának fel kell készülnie.

1. Felülvizsgálatra szorulnak a munkaviszony létesítésekor az új munkavállalók részére kötelezően átadandó ún. Mt. 46. § szerinti tájékoztatók.

A parlament előtt lévő törvényjavaslat szerint a jövőben a munkaviszony létesítésekor az új munkavállalók részére kötelezően átadandó tájékoztató tartalma bővebb kell, hogy legyen a jelenlegi tartalmánál. A jelenlegi tartalmi elemek mellett a tájékoztatónak tartalmaznia kell majd a konkrét munkahelyet, a munkaviszony kezdetét és tartamát, a munkaviszony megszüntetésével összefüggő szabályokat, a munkavállaló képzési politikáját és a munkavállaló által igénybe vehető képzésre fordítható idő tartamát, továbbá annak a hatóságnak a megnevezését, amely részére a munkáltató a munkaviszonnyal kapcsolatos közterhet megfizeti.

Az újonnan bevezetett kiegészítő tartalmi elemekről a meglévő munkavállalóit is tájékoztatnia kell a munkáltatónak, amennyiben azt a munkavállalók a módosító törvény hatálybalépését követő három hónapon belül írásban kérik a munkáltatótól. A későbbi jogvitákat megelőzése érdekében javasolt legalább a munkáltatói tájékoztató kiegészítésére való jogosultság lehetőségére felhívni a már állományban lévő munkavállalók figyelmét, de természetesen a meglévő, már kiadott tájékoztatók munkáltatói elhatározásból történő bővítése a compliance szempontokat legjobban figyelembe vevő megoldás.

2. A módosítás által bevezetett új szabadságtípusokra tekintettel felül kell vizsgálni, illetve újra kell számolni a munkavállalókat megillető szabadságnapok számát.

A módosítás révén új szabadságtípusokra lehetnek egyes munkavállalók jogosultak, érdemes felmérni, hogy mely munkavállalók esetében számolhat a munkáltató azzal, hogy több szabadságnapra lesz 2023-tól jogosult.

• Az apa gyermeke születése esetén legkésőbb a születést, illetve örökbefogadás esetén az örökbefogadást engedélyező határozat véglegessé válását követő második hónap végéig tíz munkanap apasági szabadságra lesz jogosult az eddigi öt munkanap helyett. Az apasági szabadságot a jogosult kérésének megfelelő időpontban, legfeljebb két részletben kell majd biztosítani.

• A módosítás bevezeti a szülői szabadság intézményét is, amely által a munkavállalót gyermeke hároméves koráig negyvennégy munkanap szülői szabadság illeti majd meg. A gyermek gondozása céljából ugyanakkor egyidejűleg csak egy jogcímen lehet majd távol a munkavállaló, így értelemszerűen a szülői szabadság és a törvényben ilyen esetre biztosított fizetés nélküli szabadság egyidejűleg nem adható ki. A munkavállaló a szülői szabadság tartamára a távolléti díj tíz százalékára jogosult, amelyet csökkenteni kell az erre az időszakra a munkavállalónak megfizetett gyermekgondozást segítő ellátás összegével.

• A módosítás a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettség alóli mentesülés eseteit kibővíti az ún. gondozói munkaidő-kedvezménnyel, amely alapján mentesül a munkavállaló rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól a súlyos egészségi okból gondozásra szoruló hozzátartozója, vagy a munkavállalóval közös háztartásban élő személy személyes gondozása nyújtása céljából évente legfeljebb öt munkanapra. A súlyos egészségi ok fennállását és a gondozás indokoltságát a gondozásra szoruló személy kezelőorvosának kell majd igazolnia.

A fenti ismertető nem mutatja be a teljes körűen a munka törvénykönyvében végrehajtott módosításokat. Ha bővebb ismertetéssel szolgálhatunk, kérjük, keresse irodánkat!