act legal covers all major European business centres.
Budapest • Amsterdam • Bratislava • Bucharest • Frankfurt • Madrid • Milan • Prague • Vienna • Warsaw


Meet us at www.actlegal.com

A szerződéskötés nem játék

 

Mindenki találkozott már szerződéskötés során apró betűs részekkel, hosszan taglalt általános szerződési feltételekkel, vagy olyan, a szokásostól eltérő rendelkezésekkel, amelyek később kellemetlenségeket okoztak. Most azokat a jellemző hibákat járjuk körül, amelyekre érdemes különösen figyelni egy szerződés megkötésekor. Ha ezeket szem előtt tartjuk, biztos nyugodtabban alhatunk majd.

A szerződő fél ellenőrzése

Egy szerződés megkötése sokkal összetettebb folyamat, mint azt sokan gondolnák. Fontos például előzetesen felmérni a másik felet, hiszen nem csupán a mi lehetőségeink határozzák meg a szerződés későbbi teljesülését.

Az egyik legjellemzőbb hiba a másik félről való tájékozódás elmaradása. Sokan szinte semmit nem tudnak leendő partnerükről, illetve arról, hogy az aláíró személy jogosult-e eljárni az adott fél (pl.: cég) képviseletében. Többen bármilyen háttérismeret nélkül aláírják a szerződést, ebből pedig számos probléma adódhat.

Ha nem vagyunk elég tájékozottak, könnyen előfordulhat, hogy a velünk üzletet kötő személy valójában nem is tehetett volna szerződéses jognyilatkozatot. Az is előfordulhat, hogy a partner nem lesz képes teljesíteni a szerződésben foglaltakat. Könnyű belátni, hogy ha a velünk szerződő fél felszámolás alatt áll, vagy számos végrehajtási eljárás van folyamatban vele szemben, feltehetően arra sincs sok esély, hogy időben fizessen. Éppen ezért célszerű legalább az Igazságügyi Minisztérium ingyenesen elérhető felületén leellenőrizni a leendő partnerünket, ahol a cégkivonatban a cégjegyzésre jogosult személyek mellett szerepelnek a társasággal szemben esetlegesen folyamatban lévő eljárások is.

Akár ráutaló magatartással is szerződhetünk

A szerződések megkötésének több formája létezik. Így az általánosan ismert írásbeli forma mellett semmi akadálya nincs annak, hogy szóban vagy ráutaló magatartással kössünk szerződést. Előbbiek közé sorolható például, amikor a piacon vásárolunk és szóban megegyezzünk az eladóval a zöldség vagy gyümölcs mennyiségéről és áráról. Akkor sincs azonban szükség írásbeli jognyilatkozatra, amikor felszállunk a buszra - ilyenkor ráutaló magatartással kötünk szerződést a tömegközlekedési vállalattal. Ezzel gyakran nincsenek tisztában az emberek, ami kellemetlen meglepetéseket okozhat. Nagyobb horderejű szerződések esetén viszont jogszabály írhatja elő, hogy írásban rögzítsük a megállapodást. A Polgári Törvénykönyv például kimondja, hogy amennyiben a szerződés tárgya ingatlan, az adásvételi szerződést írásba kell foglalni.

Alapvető szabály a szerződési szabadság

A szerződési jogban alapvető szabály a szerződési szabadság, amely alapján szabadon dönthetünk a szerződés tartalmáról, valamint arról is, hogy kivel kötünk, vagy nem kötünk szerződést. Ez azért lehet fontos ügyfelek között, mert önmagában nem lehet arra való hivatkozással megtámadni egy szerződést, hogy az abban foglalt feltételek eltérnek az általunk ismert, vagy korábban megszokott szerződéses tartalomtól. Más a helyzet általános szerződési feltétel alkalmazásakor. Ilyen esetben külön tájékoztatni kell a másik felet arról az általános szerződési feltételről, amely lényegesen eltér a jogszabályoktól vagy a szokásos szerződési gyakorlattól.

Az általános szerződési feltételek alkalmazása

A nagy cégek vagy szolgáltatók számos esetben használnak általános szerződési feltételeket („ÁSZF”), hiszen így meg tudják spórolni az egyedi szerződésekből azokat a részeket, amelyek valamennyi ügyfél esetében megegyeznek. Gyakori hiba, hogy valaki csak az egyedi szerződést tanulmányozza át. Mindig fontos megismerni az ÁSZF rendelkezéseit is, hiszen jellemzően abban szabályozzák a teljesítésből eredő vitás kérdések esetén alkalmazandó eljárási szabályokat, a jótállással kapcsolatos rendelkezéseket, vagy éppen a bírósági kikötéseket.

Az ÁSZF-hez köthető egy másik gyakran előforduló probléma is. Az csak akkor válik a szerződés részévé, ha alkalmazója lehetővé tette, hogy a másik fél annak tartalmát a szerződéskötést megelőzően megismerje, és azt el is fogadta. Sokan ezt meg is teszik, de nem a legkörültekintőbb módon. Számoljunk vele, hogy az ÁSZF akkor is szerződésünk részévé válik, ha a megismeréséről és elfogadásáról szóló részeket kipipáltuk, de valójában meg sem néztük.

Kellemetlen meglepetéssé válhat a bírósági kikötés  

A szerződések végén (vagy az ÁSZF-ben) szoktak helyet kapni a bírósági kikötések, amelyekre szintén érdemes odafigyelni. Ügyvezetőként ugyanis nem mellékes kérdés, hogy egy esetleges jogvita esetén egy fővárosi cég munkatársainak Szegedre, vagy éppen egy soproni cég dolgozóinak a Gyulai Törvényszékre kell-e majd tárgyalásokra járniuk. Érdemes tehát olyan bíróságot kijelölni a szerződésben, amely minden szerződő fél számára könnyen elérhető.

Kérdése van?
Írjon nekünk

adatvédelmi szabályzatot

1117 Budapest, Alíz u. 1.
Office Garden A épület 5. emelet

Laworld Opten