act legal covers all major European business centres.
Budapest • Amsterdam • Bratislava • Brussels • Frankfurt • Madrid • Paris • Prague • Vienna • Warsaw


Meet us at www.actlegal.com

Hogyan változik az életünk, hogyan változnak a jogszabályaink 2019-ben?

Az üzleti életben leginkább meghatározó és 2019-ben esedékes jogszabályváltozást, illetve új jogszabályt vesszük górcső alá.

 

Azon senki sem lepődik meg, hogy az adójogszabályok évről-évre akár többször is változnak, de egy sor másik jogszabály is változik az újév beköszöntével és új jogszabályok is hatályba lépnek, amelyek felett szintén nem érdemes szemet hunyni. Mivel az adójogszabályok változásait sokan nyomon követik, ezért jelen cikkben a többi, az üzleti életben leginkább meghatározó és 2019-ben esedékes jogszabályváltozást, illetve új jogszabályt vesszük górcső alá.

 

Bizonyára nem foglalkoztat sok olvasót, hogy a honvédelmi ágazat sugárvédelmi hatósági feladatairól szóló 166/2018. (IX. 17.) Korm. rendelet miként fog változni 2019. január 1-től, azonban a számvitelről szóló törvény változásai, vagy éppen a 2019-es hosszú hétvégék rendje szinte valamennyi olvasót érint. Éppen ezért a legjelentősebb és leginkább életbe vágó jogszabályokat és azok érdemi változásait mutatjuk be ebben a cikkben.

 

A hosszú hétvégék rendje

A 2019. január 1-jén hatályba lépő a 2019. évi munkaszüneti napok körüli munkarendről szóló 6/2018. (VIII. 23.) PM rendelet határozza meg, hogy 2019-ben három pihenőnap áll majd az általános munkarendben foglalkoztatottak rendelkezésére (augusztus 19., hétfő, december 24., kedd és december 27., péntek), azaz három hosszú hétvégére számíthatunk. Ez a rendelet határozza meg a fenti három pihenőnapért cserébe ledolgozandó három szombatra eső munkanapot (augusztus 10., szombat, december 7., szombat és december 14., szombat) is.

 

Új, befektetéseket korlátozó szabályozás

A hosszú hétvégék rendjénél lényegesen izgalmasabb jogszabály a Magyarországon gazdasági társaságot alapító, vagy társasági részesedést szerző külföldi befektetők számára a Magyarország biztonsági érdekét sértő külföldi befektetések ellenőrzéséről szóló 2018. évi LVII. törvény, amely szintén 2019. január 1-jén lép hatályba.


A magyar jogban eddig példa nélküli szabályozás a külföldi befektetők számára a magyarországi gazdasági társaság alapítását, illetve az ilyen társaságban történő 25%-ot - nyilvánosan működő részvénytársaság esetén 10%-ot - meghaladó részesedésszerzését köti többletfeltételhez. A többletfeltétel egy bejelentési kötelezettséget takar és a jogszabályban meghatározott bejelentéshez kötött tevékenységet végző társaság alapítása, vagy az abban való részesedésszerzés csak a Kormány rendeletében kijelölt miniszter tudomásulvételének visszaigazolását követően lesz lehetséges.


Fontos kiemelni, hogy csak az Európai Unión, az Európai Gazdasági Térségen, valamint a Svájci Államszövetségen kívüli állam állampolgára vagy ilyen államban bejegyzett jogi személy vagy egyéb szervezet minősül külföldi befektetőnek és a bejelentéshez kötött tevékenységek körét kilenc pontban határozta meg a törvény. Bejelentéshez kötött tevékenység pl.: a fegyver- és lőszergyártás, valamint az engedélyköteles haditechnikai eszközök előállítása, de bejelentésköteles a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló törvényben meghatározott pénzügyi szolgáltatás nyújtása és a kiegészítő pénzügyi szolgáltatások közül a fizetési rendszer működtetése is.


Ha a külföldi befektető a bejelentési kötelezettségének nem tett eleget, a miniszter a bejelentés tudomásulvételét nem igazolta vissza vagy a miniszter tiltó döntést hozott, a szerző fél a részvénykönyvbe nem jegyezhető be, illetve a tagjegyzékben nem tüntethető fel, a részesedései tekintetében a gazdasági társasággal szemben jogot nem gyakorolhat. A jogszabály bírságfizetési kötelezettséget is előír, amely természetes személy külföldi befektető esetén legfeljebb 1.000.000,- Ft, jogi személy külföldi befektető esetén legfeljebb 10.000.000,- Ft összegű lehet.


Érdemes tehát odafigyelni a külföldi ügyfelek részére történő tanácsadáskor az eddig nem létező korlátozó szabályokra, a jogszabálynak történő megfelelés és a bírság elkerülése érdekében.

 

Közjegyzői reformok

Az új esztendő beköszöntével számos helyen módosul a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény is. Módosulnak többek között a közjegyzővé történő kinevezés feltételei, így 2019. január 1-től a bírókhoz hasonlóan már a közjegyzőnek is csupán olyan személy nevezhető ki, aki a pályaalkalmassági vizsgálat eredménye alapján a közjegyzői hivatás gyakorlására alkalmas. A pályaalkalmassági vizsgálat eddig ismeretlen volt a közjegyzői karban és az új évtől kezdődően a pályaalkalmassági vizsgálat egészségi, fizikai és pszichikai vizsgálatból fog összeállni.


A közjegyzői kar utánpótlását képező közjegyzőjelöltekre és a közjegyzőhelyettesekre vonatkozó szabályok is jelentősen változnak 2019. január 1-től, ugyanis az új évben már akár kettő, ugyanazon területi kamara illetékességi területén működő közjegyzővel vagy közjegyzői irodával is létesíthetnek részmunkaidőben történő munkavégzésre irányuló munkaviszonyt.


Jelentősen módosulnak a közjegyzők helyettesítésének szabályai és érdekességként megemlítendő, hogy az új évben a közjegyzőkkel szemben fegyelmi büntetésként a korábbi 2.000.000,- Ft helyett már 20.000.000,- Ft-ig terjedő pénzbírság lesz kiszabható, míg a közjegyző helyettesek esetében a korábbi 500.000,- Ft helyett 2019. január 1-től már 2.000.000,- Ft-ig terjedő pénzbírság szabható ki. Szintén érdekes, hogy a közjegyzőjelöltek esetében a pénzbírság összege nem változik, marad az 500.000,- Ft összegű felső határ.


Érdemes megemlíteni, hogy a közjegyzőkről szóló törvény mellett 2019. január 1-től módosul az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról szóló 2008. évi XLV. törvény, valamint a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény végrehajtásáról szóló 13/1991. (XI. 26.) IM rendelet is. A közjegyzői díjakban jelentős drágulást eredményező a közjegyzői díjszabásról szóló 22/2018. (VIII. 23.) IM rendelet viszont csak 2019. április 1-jén fog hatályba lépni.

 

Változások a számviteli törvényben

A közjegyzői kar mellett a könyvelőknek és a könyvvizsgálóknak is érdemes változásokra készülni, ugyanis 2019. január 1-től számos helyen módosul a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény.


Módosul többek között a törvény hatálya is, így 2019. január 1-től a számviteli törvény hatálya nem nem terjed ki arra a közkereseti társaságra, betéti társaságra, egyéni cégre és ügyvédi irodára, amely az üzleti évben (az adóévben) nyilvántartásait az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló, illetve a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvény előírásai szerint vezeti.


Újdonság az is, hogy az új esztendőben az üzleti év mérlegfordulónapjának megváltoztatására már nem csak három, beszámolóval lezárt üzleti év után, vagy az anyavállalat személyében bekövetkezett változás esetén lesz lehetőség, hanem a konszolidálásba történő bevonáskor is.


A fenti változásokon túl változnak többek között a kiegészítő mellékletre vonatkozó szabályok, az osztalék meghatározása és jelentősen változik a Cash-flow-kimutatás szabályozása is. Érdemes tehát a számviteli szakembereknek megismerkedni a számviteli törvény 2019. január 1-jén hatályba lépő módosított szövegével.

 

Változik a Munka Törvénykönyve

2018. decemberében jelentős érdeklődésre tartott számot a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény módosítása, amely kis mértékben módosította a munkanap és a hét (munkahét) meghatározását és megváltoztatta a munkaidő-beosztás szabályait is.


A nagy vihart mégsem ezek a módosítások okozták, hanem az, hogy a törvény kimondja, hogy a munkaidőkeret tartama, ha ezt objektív vagy műszaki vagy munkaszervezéssel kapcsolatos okok indokolják, kollektív szerződés rendelkezése szerint legfeljebb harminchat hónap. A 2018. december 31-ig hatályos szabályozás szerint a munkaidőkeret tartama kollektív szerződés rendelkezése szerint legfeljebb tizenkét hónap vagy ötvenkét hét, ha ezt technikai vagy munkaszervezési okok indokolják. Tehát 2019-től a munkaidőkeret tartama a korábbi 12 hónap helyett, akár 36 hónap is lehet a kollektív szerződés rendelkezése esetén.


A másik - sokak által kifogásolt - módosítás a rendkívüli munkaidőt érinti, ugyanis a törvény - korábban ismeretlen jogintézményként - bevezeti az önként vállalt túlmunkát 2019. január 1. napjától. Az önként vállalt túlmunka a munkavállaló és a munkáltató írásbeli megállapodása alapján - az eddig is elrendelhető 250 órát meghaladóan - naptári évenként legfeljebb 150 óra rendkívüli munkaidőt jelent.


Az önként vállalt túlmunka kollektív szerződés esetén – a 2018. december 31-ig elrendelhető 300 órát meghaladóan - naptári évenként legfeljebb 100 óra rendkívüli munkaidőt jelent.


A feleket érintő lényeges szabály, hogy a munkavállaló a megállapodást a naptári év végére mondhatja fel, míg a munkáltatónak nincs felmondási joga.


A 2018. december 12-én elfogadott törvényjavaslat hatályba lépésével jelentős munkaerőpiaci változásokra számíthatunk az újévtől, amelyekre érdemes minél előbb felkészülni.

 

További változások

A jelen cikkben kiemelt új jogszabályokon és a 2019. január 1-től módosuló jogszabályokon kívül számos jogszabály változik még 2019-ben. Elég, ha az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvényt, a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvényt említjük, vagy az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő megtett úttal arányos díjról szóló 2013. évi LXVII. törvény végrehajtásáról szóló 209/2013. (VI. 18.) Korm. rendeletet. Természetesen az összes változás bemutatása meghaladná ennek a cikknek a terjedelmét, ezért a legjelentősebb és legérdekesebb változásokra fókuszáltunk.


Ami biztosan nem változik 2019-ben az az, hogy a jogászok részére továbbra is folyamatos kihívást jelent majd a változások nyomon követése és a jogkereső közönség számára sem lesz egyszerűbb a tájékozódás az egyre növekvő számú és állandóan változó jogszabályok útvesztőjében.

 

Írta:
dr. Weidinger Péter, LL.M.
act legal | Bán és Karika Ügyvédi Társulás

 

 

 

1117 Budapest, Alíz u. 1.
Office Garden B. ép. 3. em.

Laworld Opten HVCA